ajaj, amint látom nem nagyon akar nekem menni ez a blogírás mostanság:P
Továbbra sincs ihlet se történés amiről írhatnék, és ha lenne is az energiahiány miatt akkor se tudnám leírni őket:(
A munka továbbra is szuper és egyre jobban megy, de a nap végén mindig agyhalott állapotban jövök haza(de ez van, senki se tehet róla hogy nagy az Isten állatkertje:P)
Normális az, hogy másfél hónapnyi munka után már szabadnapra vágyok???:P
Először is köszönöm, hogy aggódtok értem és bocsánat, hogy ilyen régóta nem írtam már, de elég sok minden akadályozott az írásban(munkakezdés, ihlethiány, újabb laptop meghibásodások) Sokszor fontolgattam a blog bezárását is:S
De hogy vidámabb témára tereljem a szót ahogy azt a legutóbb írtam: munkát kaptam. Május végén kezdtem, először csak részmunkaidőben a gyermekorvosi rendelőben kellett takarítanom. Csak 3 helyiség, szóval az előírt 2 óra helyett alig 1 óra alatt kész szoktam lenni vele:)
Aztán június 20-tól elkezdhettem betanulni kartonozósnak a doktor úr rendelőjében, mivel az elődöm nyugdíjba készült menni. Maga a munka nem nehéz és mivel falubeli vagyok így sokakat ismerek is legalább látásból, de azért a neveket és a címeket még memorizálnom kell:) Hivatalosan július 1-jével kezdtem teljes munkaidőben de már június 27-től egyedül dolgoztam:) Mint minden kezdőnél hibák azért még becsúsznak néha, de szerencsére még egyik se követelt áldozatokat:D Nagyon élvezem a munkát és utólag rájöttem, hogy ennél jobbat nem is kaphattam volna, mert végre olyan munkakörben vagyok amilyenben mindig is lenni szerettem volna(ahol ismertséget és reményeim szerint elismertséget és megbecsültséget kaphatok) És végül is a tanult szakmámtól se vagyok olyan nagyon messze, hiszen itt is egy pult mögül kell emberekkel foglalkoznom:)
A napjaim azért kissé be is szürkültek:P Újra hozzá kellett szoknom a korán keléshez, a munkához és a mókuskerékhez.
A menetrendem most:
- 7:30-tól 12-13-óráig munka a rendelőben(rendelés elvileg 8-12-ig)
- hazajövök, eszek, pihenésképpen animézek
-16:00-kor elindulok vissza takarítani a gyerekorvosnál
-17:00-tól lefekvésig animézek
Nagyjából ennyiből állok mostanában, a munka területén úgy tűnik a helyemre kerültem, már csak az életben kéne helyre tennem magam, csak azt nem tudom, hogy hogyan. A korábbi próbálkozásaim úgy látszik nem jártak sikerrel és azt hiszem erről is csak én tehetek, mert még mindig nem tudom túllépni a régi korlátokon:( Azt hiszem túl sok türelem kell hozzám és tapasztalatom szerint az emberek többségének nincs elég türelme, hogy kihámozzon engem a csigaházamból:P
Eddig a pénz hiánya okozta a gondjaimat, most pedig mikor végre lenne miből szórakoznom, a társaság hiánya akadályoz. Egyszerűen nem találom a helyemet sehol sem T_T
Na de ahogy mondani szoktam "Úgy még nem volt, hogy valahogy ne legyen", szóval talán majd ez is alakul végre valahogy:)
Tegnap este váratlan telefonhívást kaptam a háziorvosomtól, akihez spanyolra is járok: Tanácskozott a könyvelőjével és tudna nekem munkát adni a rendelőben, takarítói munkakörben, persze csak ha nekem is megfelel.
Hát mondanom sem kell majd kiugrottam a bőrömből, mert én már úgyis ott tartok, hogy mindegy mit csak dolgozhassak, így gyorsan rá is bólintottam az ajánlatra. Így aztán pár telefon és e-mail váltás után most úgy néz ki,hogy nemsokára ismét lesz munkám, ráadásul hosszútávon és itt helyben, szóval még bérletre sem kell költeni:D
úgyhogy most "Jackson után szabadon", nekem is ilyen a hangulatom:D
Hát ezt is megértétek kedves Blogaraim: az első ázsiai pasi a hét pasijai között:D
Egészen pontosan japán az illető, Sakurai Atsushinak hívják és a Buck-Tick nevezetű rockbanda énekese.
Nem az a tipikus jó pasi de én egyszerűen szerelmes vagyok a szemeibe és a gyönyörű hangjába*_*
Május 20-án sportnappal egybekötött Ifjúsági Önkormányzati Választást tartottunk, amire én is elmentem,mint segítő.
Délben kezdtünk az Ifjúsági Házban, ahol salátát meg egyéb finomságokat készítettünk a versenyeken résztvevőknek.(Igaz nekem nem sok hasznomat vették:P) 2 óra körül pedig átcuccoltunk a Sportcsarnokba, ahol felállítottuk a "büfét" és gyorsan le is adtuk a szavazatainkat, mivel a szavazóhelyiség is a csarnokba lett felállítva.
2-től még csak az általános iskolások jöttek, a kisebbek fociztak, a 7-es lányok pedig a galérián felállított pingpong és csocsó asztalokon játszottak. A nyertes csapatokat pedig pólóval jutalmaztuk.
Később volt lovaglási lehetőség is, aminek legjobban az udvaron játszó kis elsősök örültek:)
5 órától aztán már a nagyobbak vették át a Sportcsarnokot: Foci és kézilabda meccsek következtek,amiknek olyan este 8 körülre lett vége.
A szavazást már 6 után lezárták és két meccs között kihirdették a végeredményt is(Ami nagy meglepetéseket nem okozott, mivel pont annyi jelölt volt, mint ahány betölthető pozíció:D)
8 után összepakoltunk és visszacuccoltunk az IH-ba, ahol a frissen megválasztott önkormányzati tagok csaptak egy kis győzelmi ünnepséget:)
Én is meglepően jól éreztem magam, nem bántam meg hogy elmentem, bár azért néha még támadnak kétségeim afelől, hogy igazából van-e egyáltalán keresnivalóm köztünk, na de én már csak ilyen örök kétkedő maradok:D
Eredetileg ide egy elemzős kissé a magyar buktán kesergős bejegyzést szántam, de a technika ördöge megint beleszólt az életembe(a laptopomat napokig nem lehetett bekapcsolni:P), közben pedig el is felejtettem, hogy miket akartam írni, így aztán most csak pár kedvencemet linkelem ide:)
Eddig az ihlet hiányzott a blogíráshoz, most meg hirtelen olyan elfoglalt lettem, hogy az időhiány miatt nem jutottam el a bejegyzésekig, de végülis nem bánom, mert szeretem ha pörögnek az események:)
Kezdem a beszámolót a szerződésem lejártától:
Április 26: Jelenésem volt a munkaügyi központban, drága bajai busz megint késett, így ismét negyed órás késéssel estem be, de szerencsére nem volt már más a központban, "csak ránk vártak". Elintéztem minden papírmunkát, szerencsére kijött a munkaidőm is így most 3 hónapig kicsivel több pénzt kapok majd, mint a bérpótló és ezentúl a Munkaügyi Központtól. De ehhez még 11-én vissza kell vinnem néhány korábbi papírt is(amiket időközben elvitt keresztanyám, hogy megcsinálja az adóbevallásomat, de azóta sikerült visszaszerezni őket:))
Délután bementem Suncitybe, végre megszabadultam a mobilinternetemtől, bár rengetegen voltak és nagyon sokat kellett várni, de örülök, hogy túl vagyok rajta:) Ráadásul szert tettem egy új headsetre is a hűségpontjaimnak hála(a gyárimat asszem egy véletlen folytán sikeresen kidobtam több régi fülhallgatóval egyetemben:S)
Aztán elmentem ajándékot vadászni Milka szülinapjára, ami nekem minden évben komoly fejtörést jelent, mert elég különböző személyiségek vagyunk, ő nagyon szereti a csajos cuccokat, sminkeket meg hasonlókat, de ezekben meg én nem nagyon vagyok otthon, olyat meg nem akarok neki venni amit aztán csak bevág egy sarokba. Végül mégis felgyúlt az isteni szikra és úgy döntöttem, hogy valami olyat kap, amit mindketten szeretünk: a True Blood 3. kötetét:D
Április 30: Milka pótszülinapi sütögetést rendezett. Eredetileg 19-én volt a szülinapja, de hát ugye az egyetemi elfoglaltságok meg a húsvét közelsége miatt, csak erre a szombatra tudta összecsődíteni az ismerősöket. Volt grillezés, salátakészítés, mindenféle italkeverési próbálkozás és természetesen tortazabálás....Én nagyon jól érzetem magam, bár igaz, hogy nem voltam valami kommunikatív, csendben meghúzódtam az asztal egyik végén:D
Május 3: Egy szomorú esemény miatt el kellett utaznom anyu szülőfalujába: Meghalt ugyanis a keresztapja(mamám öccse). Nagyon váratlanul jött a hír és mi majdnem az utolsó pillanatba tudtuk csak meg. Igazából anyunak kellett volna elmenni, de közbe Húsvét után a helyi plébános is meg halt, akinek szintén pont kedden délelőtt volt a búcsúztatása, így rám hárult a feladat, hogy a családot képviseljem a temetésen, ami őszintén szólva elég fura érzés volt, hiszen én nem nagyon ismertem Tóni bácsit, így nem is tudtam igazán érezni az elvesztése okozta szomorúságot. Mert valahogy még így 4 évvel apu halála után is még mindig fura és hihetetlen, hogy nekem kell "családfőként" viselkednem és ehhez hasonló helyzetekben helyt állnom. De amit meg kell tenni azt meg kell tenni!!!
Május 4: Beindult a készülődés az Ifjúsági Önkormányzati Választásokra, így egyre többet segédkezek az IH-ban is, most például a szavazóknak küldendő borítékokat címezgettük. Egy ideig én is gondolkodtam rajta, hogy indulni kéne, de egyrészt "öreg" vagyok én már hozzá másrészt eléggé új vagyok még az IH-ban, így nem hiszem, hogy bárki is szavazna rám, szóval inkább hagytam is a dolgot a fiatalabb és aktívabb tagoknak.
Május 5: Épp hozzá akartam fogni, hogy megírjam ezt a bejegyzést, amikor is Sachiko azzal hívott fel,hogy volna-e kedvem bemenni Suncitybe, mert neki el kell kísérnie a nagyobbik öccsét(majdnem 18!!!) egy koncertre és amíg ő a koncerten van, mi dumálhatnánk meg mászkálhatnánk egyet Suncityben. Hát kedvem volt hozzá, csak hát ugye azok a mocskos anyagiak:S Végül aztán csak sikerült rábeszélni anyut, így bemehettem. A buszállomáson találkztunk, aztán gyalog elsétáltunk a Rendezvényházhoz, elláttuk D-t pénzzel és Sachival elindultunk a Tisza part felé. Leültünk a rakpart lépcsőire és beszélgettünk jó sokat, majd én megéheztem és elrángattam Sachit kaját vadászni. Nagy nehezen sikerült eldönteni, hogy együnk kínait meg vettünk hozzá egy kis doboz sushit is és letelepedtünk a Dóm tér egyik padjára kajálni. Nem sűrűn ettem még kínait, így ugyanazt rendeltem, mint amit Sachi: rizstésztát pekingi csirkével, ami egész finom volt. A sushi nekem ízlett, bár Sachi tetszését nem igazán nyerte el rizs íze, a polipos-kalmáros bigyóval meg nem is mert próbálkozni:D
Kaja után visszaindultunk a rendezvényházhoz, hogy ott várjuk meg a koncert végét. A koncert persze jól elhúzódott, ő meg nem volt hajlandó beülni az előtérbe így sétálgatnunk kellett a Tisza parton, hogy én ne fagyjak szét(mert hülye gyerek pólóban meg vékony blézerben ment csak:S), de hát nem gondoltam hogy majdnem 2,5 órás lesz, így nem vittem kabátot. Persze a sok sétálástól meg annyira bedurrant a térdem meg a lábam, hogy alig bírtam hazavánszorogni és még ma is alig bírok ráállni:P De jó volt hogy végre sikerült összehozni egy talit és jól éreztük magunkat:)
Ezzel a cuki kis képpel kívánok Boldog Nyuszi Napot minden kedves olvasómnak!!!:)
Tudom, hogy azt ígértem, hogy sűrűbben fogok jelentkezni, de a héten ez valahogy sehogy se akart összejönni:P
A suliban az utolsó munkahetünket kihasználva, minden szart a nyakunkba zúdítottak, ráadásul a szabadságolások miatt hétfőn és kedden még délutánra is be kellett mennem(elvileg kifizetik majd pluszba, de kíváncsi leszek én arra:P)
Szóval reggel 5-9-ig lenyomtam a reggeli műszakot, 9-kor hazajöttem enni meg pihenni aztán 12-től 2-ig mosogatás a konyhában majd 4-ig takarítás. Mondanom se kell, hogy estére a vállaim totál kikészültek és 10-kor hulla fáradtan estem az ágyamba.
De csütörtökön végre eljött a várva várt nap: Lejárt a szerződésünk:)
Bementünk a papírokért a hivatalba, kedden pedig mehetek a Munkaügyi Központba intézkedni.
Pénteken végre eljutottam odáig is, hogy kitakarítsam a szobámat, mert már borzalmasan nagy volt a kosz és a rendetlenség, de sose volt kellő energiám a takarításra. Most aztán mindent kimostam, leporoltam, kiporszívóztam és most csodálatos rend uralkodik a szobámban(Kérdés, hogy ez meddig marad így:D)
Persze épp a takarítás közepén tartottam amikor csörgött keresztanyám, hogy egy órán belül itt lesznek kereszttesómmal meg mamával:P Így aztán félbe kellett hagynom a dolgokat, de szerencsére csak 1,5 órát maradtak, siettek ők is haza takarítani. Hoztak egy nagy zacskó narancsot, almát meg banánt amit én rögtön be is támadtam:)
Most pedig pihenek, pusztítom a tojásokat és készülök a locsolkodók holnapi rohamára:)
Ahogy arra Vera is felhívta a figyelmem tényleg rohadt régen nem írtam már ide új bejegyzést:P
Vagy az ihlet hiányzott, vagy ha meg is volt az élet utamba gördített egy akadályt:S Most viszont megpróbálom részletesen összeszedni, hogy mik is történtek az elmúlt időszakban:
- Március 23.: Szülinapozás Milkával:)
Kaptam egy új "mangát"(ezt itt fent) meg egy tejbe áztathatós forró csokinak való étcsokikockát, ami szuper fincsi volt:) Ez a manga számomra eddig ismeretlen volt, de egész jó leszámítva azt, hogy ezt nyugati módra kell olvasni, így gyakran kicsit belezavarodtam az irányokba és előfordult, hogy előbb olvastam a választ, mint a kérdést:S (Aki esetleg nem tudná, a japán mangákat jobbról balra és kissé S alakban haladva kell olvasni:D)
-Március 26: Katie hastánc-tanfolyamra kezdett járni:D
Mielőtt nagyon meghökkennétek elmondom, hogy az első órára csak a kíváncsiság vitt rá és mivel ingyen van(valami pályázat útján nyert rá támogatást a Műv.Ház), gondoltam miért is ne próbáljam ki:) Kb. 1,5 órás volt az első foglalkozás és utána napokig izomláz volt a combjaimban:S Sajna múlt héten nem tudtam menni, mert megint összeszedtem valami hasfájással kísért toroknyavalyát és így nem igazán lett volna erőm riszálni magamat, de mivel azóta felgyógyultam, így szombaton megint megyek:D
- Április 2.: Terveztem hogy ezen a hétvégén írok már végre valamit ide, erre megjelent egy újabb akadály: Szombat este szó szerint kettétört a szemüvegem:P Na most ez esetemben azért is nagy szívás, mert rövidlátó vagyok. Nem erős a szemüvegem, de nélküle elég homályosan látok és mivel már 7 éves korom óta szemüveges vagyok, így piszkosul megérzem ha nincs rajtam. De hát ugye hétvégén nem tudtam sehova se elvinni megcsináltatni. Próbáltuk a TV meg a villanyszerelő szomszédot is megkérni, hátha átmenetileg meg tudják forrasztani, de sajna olyan lehetetlen helyen tört el, hogy ott nem fogta volna meg semmilyen forrasztás. Így aztán kénytelen voltam végigvakoskodni a vasárnapot:P
-Április 4: Villámgyorsan szabadnapot vettem ki(pedig későbbre terveztem) és átugrottam Tanyacitybe megcsináltatni a szemüvegem. Szerencsére mikor eltört a két darab pont a kezemben landolt, így a lencsék sértetlenek voltak, csak a keretet kellett kicserélni. De 7.000Ft-om így is odalett:P Persze azért az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy az előző keret volt már vagy 8-9 éves, de akkor se vártam, hogy pont most adja meg magát:P
-Végezetül némi beszámoló a munkahelyről: Szerencsére már csak 8 napot kell végigszenvednem ott:D Március végére eldőlt, hogy nem lesz szerződéshosszabbítás, így április 21-én 9 órakor mehet ki merre lát. Persze a kolléganőknek már most mehetnékük van, az egyik állítólag már el is ment táppénzre, így ma ketten próbáltunk meg kitakarítani 2 emeletet(ami persze nem is sikerült), ugyanis a negyedik kolléganőnk meg szabit vett ki, hogy elkísérhesse az óvodás kisfiát a kirándulásra(mondjuk ezt meg is értettük mert ő ezt már hetekkel ezelőtt bejelentette nekünk) Lassan majd a tanárok is kezdenek majd meghülyülni a Húsvét közeledésével, de engem nem érdekel, összeszorítom a fogam és majd csak kibírom valahogy ezt a pár napot (szerencsére nekem is van még 1 szabadnapom:D)
A köztes ráérős időmben meg élvezem az új, vezetékes netem nyújtotta korlátlan lehetőségeket, köztük azt, hogy végre le tudom játszani az online videókat, így nagyjából minden szabad percemben zenét hallgatok vagy animéket nézek. Már egy listát is összeállítottam róluk, van vagy 50 a listán és egyenlőre még csak a 5.-nél tartok:D
Hát röviden ezek történtek velem mostanában és úgy néz ki hogy az áprilisom második fele is hasonlóan eseménydús lesz, szóval gyakoribb posztokra számíthattok:)
Remélem ezzel Eurovíziót nyerünk:)
Fúú, már jó rég óta nem írtam bejegyzést:S
Igazából azért, mert nincs túl sok változás az előzőekhez képest:
-a meló továbbra is gáz, szívatnak minket jobbról-balról és általában úgy le vagyunk szarva, ahogy vagyunk(a nőnapi ünnepségre se kaptunk meghívást, de még egy tányér sütit se, csak egy fonnyadt primulát a polgármestertől:P). Most szerencsére csütörtökig a suli felé se kell mennem, tekintve, hogy szabin vagyunk. ez azért örömmel tölt el:)
-Pénteken azért volt okom az örömre: Végre van vezetékes netem!!!!!!:D
Most már akkor netezek amikor jól esik és nem kell figyelnem a korlátokra. Tudok youtube videókat nézni és filmeket meg zenét tölteni. Az elmúlt két napban nem is csináltam mást csak reggeltől estig letöltöttem:) Már csak valami jó torrent oldalra kéne meghívót szerezni és teljes lenne a boldogságom:D
- Hamarosan pedig itt a szülinapom is, amit több okból is kíváncsian várok, de ezekről majd később....
Addig is legyetek rosszak!!!:)
Például arra, hogy kipihenjük a tegnap reggel óta tartó újabb torokfájásunkat:P
A helyzet annyit azért javult, hogy most már csak a torkom fáj, de tegnap még elég szarul voltam, néha alig kaptam levegőt és a szegycsontom meg a bordáim is szerettek volna Kimimarusat játszani (Naruto nézők előnyben, a többieknek itt egy kép) Elaludni is csak egy nagy bögre tea+Saridon kombó után tudtam:P
Most szigorú méz és meleg tea kúrára fogtam magam, mert holnap ismét meló ráadásul ez a nyamvadt hó se nagyon mutat hajlandóságot az olvadásra, szóval biztos, hogy bőven lesz takarítani valónk:P
10 óra alvás ellenére is olyan szinten fáradt vagyok, hogy az valami hihetetlen:P
Tegnap a hirtelen hóeséseknek köszönhetően dupla műszakot nyomtunk, hogy a csajoknak ne kelljen hétfőn hajnalba átvágni a hómezőkön (ugyanis négyünk közül ketten külterületiek). Így az 5-9-ig műszak után visszamentünk 4-7-ig takarítani. Igazából ez nem is lett volna olyan gáz, ha én nem egyedül lettem volna az első emeleten(a kolleginám ugyanis reggel orvoshoz ment és csak 4 után ért haza, így nem jött dolgozni)
Persze a csajok azért jó fejek voltak és besegítettek nekem, de azért így is húzós volt a meló, főleg hogy egy csomó olyan feladat is rám hárult amit kollegina szokott csinálni és ebből következően nekem nincs gyakorlatom benne:P
De azért vigasztal a tudat, hogy most lesz 3 napom kipihenni a fáradalmakat és lelkileg felkészülni a következő heti havas-saras káoszokra:P
Ja és MÁR CSAK 2 HÓNAP VAN HÁTRA!!!!!!!!!!!!:D
Nem tudom, hogy miért, de már napok óta ezt dúdolom munka közben.
Egyszer talán sikerül is megvalósítani:P
avagy hogyan basszunk ki az amúgy is emberszámba se vett közmunkással???
Hát például úgy, hogy hívjuk be hétfőn, egy tanítás nélküli munkanapon hajnali 5-re dolgozni majd közöljük vele, hogy holnap szabadnapod lesz:P
És akkor öntötte csak el igazán a lila köd az agyunkat mikor kiderült, hogy a délutánosoknak meg aznap van szabadnapjuk. Meg is kérdeztük, hogy akkor miért is nem lehetett nekünk is kiadni inkább a hétfőt??? Erre a válasz: hát a délutánosokat tudták péntek délután értesíteni a szabiról, minket meg már nem. Na most javítsatok ki ha tévednék, de ugye már feltalálták a telefont???? és ha a gazdaságis tudja mindenki számát, akkor tényleg lehetetlen lett volna felhívni 4 embert, hogy ne gyertek hétfőn, majd kedd reggel ráértek feltakarítani a Farsang után marad rumlit????
Komolyan már alig várom az április 21-t, hogy megszabadulhassak végre a sulitól, meg ettől a pocsék melótól:P
ami tegnap pislákolt fel...:)
Történt ugyanis, hogy anyunak tegnap volt ugye a névnapja és keresztanyám(anyám húga) felhívta felköszönteni. Miután kiömlengték magukat, gyorsan elkértem a kagylót, mert volt egy magánnyugdíjpénztáras kérdésem keresztanyuhoz(ő könyvelő szóval jobban otthon van az ilyen témákban) aki felhívta a figyelmem, hogy a munkaügyi központ honlapján elkezdték keresni a dolgozókat az áprilisban Tanyacityben nyíló új szállodába.
Rögtön fel is mentem a honlapra és e-mailben már el is küldtem a jelentkezésemet. Annyira jó lenne, ha összejönne, még ha csak szobalánynak vennének is fel, de legalább a szakmám közelében dolgozhatnék:)
Az is megfordult már a fejembe, hogy beszélni kéne egy-két emberrel, hátha be tudna valaki ajánlani oda, de nem igazán tudom, hogy kihez forduljak. Meg az ilyesfajta "kalapolgatás" nem igazán az én műfajom(tudom, hogy ez nagy hiba meg ennek köszönhetem, hogy még most sincs normális munkám)
Na de én mindenesetre nagyon reménykedek, mert ha összejönne, akkor csak március végéig kell kibírnom a suliban:)
....de szerdán már meg is kaptuk az első "szerelmetes levelünket" kicsi narancssárga post-it formájában, rajta pár sorban, hogy mennyire trehány munkát is végzünk:P (ja és utóiratnak, hogy akinek nem inge, ne vegye magára)
Persze ahogy ez általában lenni szokott, az ilyen leveleket pont az veszi magára, aki a belét is kidolgozza, úgyhogy egész reggel szar kedvünk volt és azt találgattuk, hogy vajon hol akarnak velünk még ennél is többet dolgoztatni ilyen kevés pénzért. 8-kor le is támadtuk a levél íróját(a gazdaságis nőt), akinek addigra már nem volt bőr a képén, hogy a szemünkbe mondja, hogy akkor pontosan melyik teremben, melyik műszakkal vagy személy szerint kivel volt probléma. Nagyon tudom ám az ilyet utálni....mondják a szemembe ha gond van velem:(
Persze az egészre a péntek tette fel a koronát, amikor is az igazgatónő meg nem győzött dicsérgetni bennünket, hogy milyen szépen csillog-villog minden:P
Ahogy a társam is mondta ez valószínűleg csak pszichológiai hadviselés a gazdaságis meg a tanári kar részéről amit a takarítószemélyzet ellen folytatnak:P
Elég régen írtam már korcsolyáról, de ezen a beteges, ágyhoz kötött hétvégén most a berni Európa Bajnokság volt az egyetlen vigaszom.
Mert hála a 4 órás munkanapoknak most végre megint tudtam követni az eseményeket, bár néhány versenyszámról így is lemaradtam, mert elnyomott a lázálom:P
Az első érmesek a párosok versenyéből kerültek ki:
Balról jobbra:Yuko KAVAGUTI / Alexander SMIRNOV, Aliona SAVCHENKO / Robin SZOLKOWY, Vera BAZAROVA / Yuri LARIONOV
Jégtánc: Azt kell mondanom, hogy a franciák nagyon megérdemelték már ezt az aranyat és a Kerr tesók bronzérmének is örülök, mert ez szép befejezése lesz a pályafutásuknak(amit azért sajnálok mert én nagyon bírtam őket)
Balról jobbra: Ekaterina BOBROVA / Dmitri SOLOVIEV, Nathalie PECHALAT / Fabian BOURZAT, Sinead KERR / John KERR
Női műkorcsolya: Hát rettenetesen sajnáltam, hogy szegény Kiirának már megint nem jött össze az arany, de Sarah is legalább annyira megérdemelte hogy ő legyen a bajnok és ne megint a folyton agyonpontozott Carolina Kostner.
Balról jobbra: Carolina KOSTNER, Sarah MEIER, Kiira KORPI
Férfi műkorcsolya: A fiúk versenye igen izgalmasra és szorosra sikerült, mert az utolsó percekig kétséges volt, hogy ki lehet a bajnok, aztán szegény Tomas megint nem volt valami összeszedett, így el is dőlt, hogy az arany már tuti a franciáké(de elnézem nekik, mert akkor sem Joubert, hanem Amodio nyerte:D)
Balról jobbra: Brian JOUBERT, Florent AMODIO, Tomas VERNER
